De kik
voltak a tündék, Ilúvatar Első Gyermekei? Azt már tudjuk, hogy semmi
esetre sem a mesék apró szárnyas, sokszor csínytevő, bár varázsolni tudó
lényei. Ők nem tündék, ők tündérek.
Az én olvasatomban Eru, mint az
Univerzum Időtlenség Csarnokának nevezett "szögletében" összesűrűsödött
energia, a körülmények, azaz az ott jelenlevő erők, elemek, atomok
stb.hatására építő jelleggel kezdett működni (mert minden energiának
lehet építő és romboló ereje, és az nem akarat, hanem körülmény függvénye).
Azt senki sem gondolja igazán, hogy egy mérhetetlenül nagy energia
gondolkodni képes, azaz tudatos gondolatként szórta maga köré az ainuknak
nevezett kisebb-nagyobb energianyalábokat, miért tette volna?
Unatkozott?
A Nagy Muzsika, amelyben a Dallam jelentette a különböző
alapképleteket, amelyet aztán a kisebb energianyalábok, az ainuk
átvettek és továbbrendeztek, univerzum méretű kavargáshoz vezetett. A
Nagy Bumm az volt, amikor Eru azt kiáltotta "Éa!" - azaz legyen! -
és megszületett a Naprendszer meg a többi galaxis. Valahogy így.
Az
ainuknak nem volt semmilyen formája vagy teste, anyaga, alakja,
talán láthatósága sem, legfeljebb hangja, továbbra is energiaként működtek addig rendezve az Éa elemeit, atomokat, gázokat,
a teljes periódusos-rendszert és még mindenféle kozmikus alkotórészt, míg azok anyagivá nem váltak, mégpedig
speciálisan egy Föld nevű bolygóvá.
Tolkien professzor persze mindezt sokkal szebben írja le, ebből áll az ő varázslata.
A
tündék, mint első értelmes lények is egy lehetséges evolúció folytán alakultak
ki valamiféle prototípussá - pl. ha a dinoszauruszok nem dinoszauruszok lettek volna akkor, amikor már léteztek anyagnak mondható elemkapcsolatok, hanem mondjuk azok a bizonyos sárkányok...
De itt már végleges teret kap a fikció.
Eru Ilúvatarnak energia lévén nem lehettek előzetes
"elképzelései", milyenek legyenek a beígért Gyermekek, amely a valákat,
most már nevezzük így, egyfajta ajándékként vagy célként inspirálhatta.
Ha belegondolok, Aule volt az első, aki próbálkozott és Eru Ilúvatar újfent "begorombult", milyen oka lehetett? Pl. nem tetszettek neki? A törpök kialakulása egy már beindult evolúciós folyamat mellékvágányaként nem fejlődött tovább, tehát a faj tartott, míg ki nem halt?
A tündék nem kitervelten lettek
olyanok, amilyenek voltak, ők sem voltak tökéletesek. Pl. mert keveredett bennük a halhatatlanság a halandósággal, a belső halhatatlanságuk, az energiájuk, amit a kozmikus ősenergiából ( Eru Iluvatartól) kaptak az "ébredéskor" (valószínűleg az ön-tudat ébredése lehetett) be volt zárva egy sebezhető anyagi testbe. Ennek az energiának a fogyása nem volt időarányos, mennyiségét nem az öregedés csökkentette, és lehetett lassú folyamat, akár évezredeken át tartó, elszivárgó, kifakuló pl. kiábrándulás, lelki fájdalom,általában a lélek kifáradása okozhatta, vagy gyors, amikor a test olyan sérülést szenvedett, amit nem volt képes a földi körülmények között regenerálni. Ám ilyenkor csak a testük, a burkolat pusztult el, a tünde-lélek, az Ilúvatartól kapott energia sosem hagyta el a Világ Köreit, Mandos Csarnokában gyűlt-gyűlt, ezért kellett táguló csarnoknak lennie, hiszen a számtalan háború és a végtelenül hosszú tündeéletbe való belefáradás sok tündeéletet követelt.
Ám számukra volt egy köztes lét is, az Egyenes Út Eldamarba, ami a Halhatatlanok Földjét választó tündék lakóhelye, aminek számos kultúrában és mítoszban megvan a megfelelője: úgy nevezik Mennyország, Paradicsom, Elisyum stb. a Világ Erőinek közelében való boldog semmittevésnek olyan foka, ami az öntudatra "ébredt" számára már bizonyos értelemben azonos a nemléttel.
Tehát legyen bármilyen kecsegtető is a halhatatlanság, adódnak vele problémák.
A tündék emberszemmel mérve szépek voltak, a szépségük emberszabású volt. Vagy az emberek lettek tündeszabásúak? Valószínűleg a minta (DNS?) megmaradt. Hogy honnan adódhatott a minta a tündék szépségéhez, arra nehéz képzelet nélküli magyarázatot találni, hogy még az alaktalan ainuk is megirigyelték, és tündealakot vettek magukra, mint egy ruhát? - véletlen volt, vagy hosszú folyamat - de a "szép, amit szépnek tartunk" elv alapján bármilyen forma annak mondható.
Nos, ez van, amikor elszakadok a mesétől, ezért teszem zárójelbe, mert szeretek a magam fantáziája mentén elkalandozni.
Mottó mára: ha belegázolsz a mitológia-óceánba, elmerülsz, kell egy kapaszkodó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése